Gondolat.Ébresztő!
Gondolkodjunk együtt. Igaz amit látunk és hallunk, vagy csak ezt akarják elfogadtatni velünk?
VÉGJÁTÉK - A világ leigázása
Csillagszoba
Később az őáltala kidolgozott módszerrel számos egyiptomi hieroglif szöveget fejtett meg, amelyek közül kiemelkedik az óbirodalmi UNAS fáraó szakkarai piramisában található sírfelirat. Ez utóbbi Csillagszoba címmel könyvként is megjelent.
A tudós kutató azzal a biztatással ajánlja az általa kifejlesztett módszert az érdeklődők figyelmébe, hogy annak elsajátítói előtt az emberiség máig feltáratlan történelmének hatalmas szelete tárul fel, hiszen a Nílus partján "Himalájányi", eddig senki által el nem olvasott hieroglif szöveg van.
varga.hu
Olvassuk együtt magyarul!
Az első lépés talán a legnehezebb. Nem könnyű letérni a kitaposott útról, eltérni a megszabott iránytól, mert valahol bennünk él a csordaösztön, a belénk nevelt, megcsontosodott előítélet. Magyar nyelv a Nílus völgyében? Nevetséges, bizarr ötlet. Szinte elképzelhetetlen, hogy több ezer komoly tudós ekkorát tévedjen.
Valóban, az első lépés a legnehezebb. Az újat befogadni, vagy csupán logikusan, tárgyilagosan gondolkodni, valamint a tényeket csoportosítani esetünkben szinte bűnnek számít. Százhetven évvel az írás megfejtése után azt állítani, hogy a tudósok eddigi erőfeszítése csak félsikerhez vezetett, mert az egyiptomi írás a magyar nyelv ősét takarja, még akkor is botorság, ha alátámasztásul az egyik, eddig megoldatlan szöveges feladat helyes eredményével szolgálunk.
Botorság... Vagy mégis mindez igaz volna? Bár a matematika nem alkalmas nyelvészeti tételek igazolására, számolni akkor is csak egyféleképpen lehet.
3x3 az 9 maradt négyezer év elteltével is, és ha valótlanságokat állítanánk, akkor értelemszerűen a példa eredménye sem lehetne jó.
Széles látókör, a gondolkodás szabadsága is szükséges ehhez a lépéshez. Szabadság, hogy a megszokott, megkövesedett tételeket félretéve értelmünknek teret biztosítsunk, hogy merjük befogadni, vagy legalább mérlegelni azt, amit első látásra hihetetlennek tartottunk, de amit ezek után már nem lehet másképpen értékelni, mint a valóság elemeit, a tényeket.
Tényként fogadjuk el az ősi Egyiptom kultúráját, a hieratikus és a hieroglifás írást, a papiruszok létezését.
Tény, hogy könyvünkben a hieratikus-hieroglifás írást nem magyarra fordítjuk, hanem közvetlenül a magyar nyelv ősén olvassuk, ezáltal értelmes magyar nyelvű szöveghez jutunk.
Tény az is, hogy a szakirodalom az MMP 10. feladatának tartalmát 70 évvel az első publikálása után még midig vitatja.
Tény, hogy kizárólag a magyar olvasat segítségével juthatunk el a szövegben szereplő, hiányzó adat felismeréséhez és ezáltal a példa megoldásához.
A tényekről elmondhatjuk, hogy azok a valóság elemei és nem tartoznak a hit fogalomkörébe.
Királykörök
Anyanyelvét mindenki ajándékba kapja. Sokan mindjárt az egyik világnyelvet mondhatják sajátjuknak, mások viszont kevésbé szerencsések. E tekintetben mi kiváltságos helyzetben vagyunk. Nyelvünk sokrétűségével, rugalmasságával, teremtőképességével, de szókincsének gazdagságával és tömörségével is messze kiemelkedik a többi élő és holt nyelvek sorából. Szépsége csak azok előtt bontakozik ki, akik a magyar nyelvet anyanyelvükként tisztelhetik. Ilyen nyelv nem születik röpke párszáz év alatt, és nem lopható össze szomszédos kultúrák szókincsének átvételével sem.
Könyvünkben nyelvünk egyik, a történelmi idők homályába visszanyúló gyökerét kutatjuk fel. Bemutatjuk, hogy a Nílus völgyében az első írásos emlékek megjelenésétől kezdve tisztán agglutináló, nyelvünk szerkezetével szinte azonos felépítésű, számunkra ma is jól érthető nyelven írtak, beszéltek és számoltak. Segítségével a Nílus-völgyi hieroglifákat a magyar nyelv ősén közvetlenül lehet, és ezen túl éppen ezért kell is olvasni.
Minden állítás persze csak annyit ér, amennyit abból bizonyítani tudunk.
Tételünket könyvünkben az eddig félreismert és megoldatlan 4000 éves szöveges példák, a királykörök megfejtésével, nyelvünk és az ősnyelv lélegzetelállító azonosságaival, valamint a legcsodálatosabb királykörrel, a titkát mindmáig őrző Szent Korona eddig ismeretlen egyiptomi méreteivel igazoljuk.
Ajándék? Igen, de mint történelmünk folyamán soha semmit, ezt sem kaptuk ingyen. Anyanyelvünk, könyvünk tanúsága szerint őseink gondolatainak, egyúttal az egyetemes kultúra bölcsőjének megismerésére kötelez.
Részletek:
Királykörök, Tartalom és Bevezetés
A Rhind Matematikai Papirusz 48-as feladata, IV. fejezet
A Rhind Matematikai Papirusz 43-as feladata, V. fejezet
Csillagszoba
Az idő múlása létünk legfájóbb pontja. Jószerével nincs is jelenünk, hiszen mire tudatosul bennünk, hogy vagyunk, addigra már elkéstünk, és csak voltunk. Fennmaradásunk valódi rejtélye mégis a jövő. Csodálatos nyelvünk igéinket csak jelen és múlt időben ragozza, következésképpen őseink más jövőben reménykedtek.
Unas fáraó szakkarai piramisfeliratai is erről tanúskodnak. Könyvünkben az óbirodalmi uralkodó Teremtőjéhez vezető túlvilági útját követjük. A Fohászok magyar nyelvű olvasata során kísérőivel, hányattatásával, a keresztúttal, a két-kör tanával, egyszóval az őskeresztény hittételekkel ismerkedünk meg.
A fizikai elmúlás számára nem volt azonos a megsemmisüléssel. A földi élet folytatásaként az arra érdemeseket a Nílus-partiak igazmondóvá, azaz magyarrá avatták. A "csillagszoba lakó" Hunn Íjász már magyarként léphetett be az Élők birodalmába.
A legelső piramisfeliratok tanúsága szerint nyelvünk ősén megszólaló király üzenete így hangzik: magyarnak nem születni - magyarnak lenni kell...
borbolajanos.com
Mi vagyunk bajban, nem a Föld!
A növekedés azt jelenti, hogy egyre több szemetet gyártunk. Egy fogyasztói társadalomban, ha egy kis kapcsoló elromlik, az egész elektronikai eszközt ki kell dobni, mert nem lehet javítani, vagy nincs aki megjavítsa és különben is olcsóbb az új. Egy ilyen mértékű szemétgyártás nem folytatható.” Balogh Bélával, A végső valóság című könyv írójával beszélget Szaniszló Ferenc, egy új aspektusból közelítve meg a múltat és értelmezve jelenünket, várható jövőnket. Elgondolkoztató, megfontolandó gondolatok.
Öt környezeti katasztrófa
Öt környezeti katasztrófa, ami durvább, mint az olajfolt
Gúzsba kötve
Gúzsba kötve
Varga István írása
Az Óperencián túl bankreformmal küszködnek, nálunk a bankadóval.
Itt-ott lassan éledezik a politikusi bátorság. Az amerikai kongresszus június 30-án egy bankreform törvénnyel átláthatóbb és ellenőrzöttebb helyzetet teremt a Wall Streeten. Nagy a sírás-rívás, levelezés, panaszkodás a bankszövetségekben, ahol a különadó szóba került. Holott a kultúrállamok – mi is – alkotmányba iktattuk, hogy minden természetes és jogi személynek a jövedelmi és vagyoni viszonyai szerint kell hozzájárulnia a közterhekhez. Csakhogy a pénzpiac hozzászokott, hogy jövedelme személytelen, a nemzetgazdaságok felett lebegve állandóan úton van, megfoghatatlan, az üzleti könyveket banktitok, off-shore könyvelés, számítógépes algoritmusok teszik átláthatatlanná. Az adózás pedig amolyan nemzeti, polgári probléma. Ebből lett elege a politikának.
Okkal.
A magyar kormány a bankoktól évi 120 milliárd forint különadót kér három évre. Első pillantásra nagy összegnek tűnik.
A miniszterelnöki érvelés szerint tisztességes, ha a sikeres pénzügyi szektor kisegíti a költségvetést a szűkre szabott hiány tartásában, hiszen ha kellett, a kormány is segített a bajba került hitelintézeteken. A bankszövetség azonnal cáfolt, nem kellett a segítség, a kormányfőhöz írt levélben veszélyesnek és károsnak minősítette a bankadót. Azóta levelek mentek fűhöz, fához, az Európai Központi Bankba, az európai bankszövetséghez, a Valutalaphoz, a kormánnyal az egyezkedést pedig megszakították. “Bankmentésről szerencsére a válság legdurvább pillanataiban sem volt szó, Orbán Viktor ebbéli gondolatmenete tehát sántít“ – zárja egyik riportját a Figyelő gazdasági szaklap. Tévedett.
Tehát, nem volt bankmentés? Volt, sőt van. Bizony, az egymást követő kormányok hatalmas konszolidációkat hajtottak végre, amelyek terhét még generációkon át viseljük majd. És ha a kért százhúsz milliárd forintot szembeállítjuk azzal, hogy mi, adófizetők mennyi pénzt pumpáltunk eddig a magyar kereskedelmi bankokba extra segítségként a költségvetés terhére, a banki különadó eltörpül mellette.
Igaz, akkor, amikor az adófizetők vállalták a terheket, nem volt nagy felhajtás, mert az emberek nem is tudják, hogy az állam eladósodásában milyen nagy szerepet játszott a konszolidáció. Nem tudják, hogy emiatt drága a költségvetés finanszírozása, emiatt nagy az alapkamat, ami fékezi a gazdaságot.
De mi is az a konszolidáció? A konszolidáció alatt azt értjük, hogy a tehetősebb, az erősebb segíti a gyengébbet a bajban: a bankkonszolidáció esetében az erős állam kisegíti a bajba került magánbankot.
Erős állam, gyenge magánbank? Mintha fordítva éreznénk, de kérdezzük, kell-e a nagyközönségnek kisegítenie egy szűk csoportot? Általában nem. A csődbe ment vállalattal elvész a tudás, a munkahely, az adófizető – az állam mégsem avatkozik be. A bank vezetői viszont valahogy mindig meggyőzik a politikusokat, hogy a megmentésük közérdek. „Túl nagy, hogy bukjon” – halljuk. És általában azoktól halljuk ezt, akik hol politikusok, hol bankvezetők. Így lesz a hitelintézet nyeresége magán-, a vesztesége közügy. Ezt a szemléletet már támadják világszerte, van mit behoznunk.
De nézzük meg, Magyarországon mit is jelentett, illetve jelent a kereskedelmi (azaz magán) bankok konszolidációja az adófizetőknek.
Mennyit fizet ma a költségvetés a bankoknak? (közcím)
2010. március 31-i mérlegük szerint a magyar hitelintézetek 236 milliárd 581 millió forint konszolidációs államkötvényt birtokoltak. És hogy mi az a konszolidációs kötvény? Az ilyen kötvény a bankmentés vagy konszolidáció következménye: bankot menteni ugyanis nem pénzátutalással szoktak az államok, hanem kötelezvénnyel. Kötelezvénnyel, miszerint a központi költségvetés egy előre meghatározott összeget fizet majd a banknak sok-sok év múlva, de addig is negyedévente erre az összegre kamatot fizet. Tehát közpénzből járadékot fizet a költségvetés, úgy, mintha kölcsönt vett volna fel a banktól. Pedig nem vett fel, csak kötelezte magát a bank helyett, vagy valamiért a bank javára.
A bank e kötelezvényt, mint eszközt lekönyveli a mérlegében, és szembe állítja a veszteségével. A konszolidációs állami kötelezvények (kötvények) pedig adhatók, vehetők, biztos hozamuk és hosszú lejáratuk folytán tőkeként is kezelhetők. (Így tőkésítette fel az Antall kormány a biztosítókat és Horn kormány a bankokat eladás előtt – még lesz szó róla).
A konszolidációs kötvények után jellemzően az állam három, ill. hat hónapos kincstárjegyek kamatát fizeti. A 2009. év végi banki mérlegekben ilyen konszolidációs vállalásként csupán 18,1 milliárd forint értékű kötvényt találunk. A válsággal eltűntek a konszolidációs kötvények a banki mérlegekből, csupán ez év tavaszán jelentek meg ismét. Bankjaink azonban 2006. és 2008. között tartósan és átlagban 100 milliárd forint körüli konszolidációs kötvényt birtokoltak összesen (korábban valamivel kevesebbet, de az érték 30 és 124 milliárd forint között mozgott).
Tehát bankkonszolidáció címén folyamatosan fizeti a költségvetés ezen kötvények hozamát. Mennyit? Nem könnyű kideríteni. Mint említettem, e konszolidációs kötvények a pénzpiacon keringenek, nem feltétlen találhatók a kedvezményezett mérlegében. Ezért nehéz megállapítani, az államadósságban mennyi a konszolidációs kötelezettség. Becslésem szerint, mai vásárlóértéken számolva, az elmúlt tíz évben csupán a banki mérlegekben található konszolidáció évi 24 milliárd forintjába, havi 2 milliárdba került a magyar költségvetésnek. Ennyit fizettünk a magánbankoknak e kötvények kamataként.
Mivel a konszolidáció nagyobb részét már nem találjuk a banki mérlegekben, érdemes inkább a fizető állam oldaláról szemügyre venni a számokat.
Bankkonszolidáció a rendszerváltás után (közcím)
A rendszerváltás első bankkonszolidációja 1990-ben kezdődött: mintegy 20 milliárd forintos banki hiányt vállalt át az állam, ennek sorsa nehezen kibogozható. (Fogyasztói árindexszel ez a vállalás ma 16-szor nagyobb számmal egyenértékű, tehát mintha 320 milliárd forintos támogatást adtunk volna adósságátvállalás formájában.)
Folytatás: http://lmv.hu/node/5654
Cecil Rhodes öröksége
a "Round Table" hálózata
a kis nemzetek ellenében uralja a globális világot
Dél-Afrikából a labdarúgó világbajnokság ürügyén haza küldött, nemcsak a fociról szóló újságírói beszámolókban, tudósításokban hiába keresek egy nevet, véletlenül sem fordul elő. Még senkinek se jutott eszébe, hogy megemlítse a mai globális világ szellemi atyját, máig működő titkos szervezetének létrehozóját: Cecil Rhodes-t (1853-1902), aki 1878-ban a fokföldi parlament tagja lett, 1890-ben pedig Dél-Afrika miniszterelnökévé választották. Angol születésű közgazdász, üzletember, bányamágnás, politikus, a brit gyarmatbirodalom híve és kiterjesztője, róla nevezték el Rhodésia-t (ma Zambia és Zimbabwe), melynek angol helytartója is volt.
Cecil Rhodes
Egész életében egy új világrendről, s a világkormányról álmodozott. Addig is, amíg az utóbbi létrejön, gyakorlatilag már annak meghatározói irányítják a világot a színfalak mögött, a nemzetközi magánvagyonokra épülő érdekszövetségek titkos és szervezett Hálózata útján. Rhodes úgy gondolta, hogy akik kezében a legtöbb pénz van, azok ellenőrizzék a modern világtársadalmat, tehát a legnagyobb bankok, amelyek titkos társaságot alapítanak: a pénzemberek hálózatát. Amely aztán - szögezzük le nyomban -a nemzeti mivoltot, a nemzetek önállóságát és függetlenségét feláldozza a mindenható világkormány érdekében.
Folytatás: http://lmv.hu/node/5622
Konspirációs teóriák
Konspirációs teóriák
http://konteo.blog.hu/
http://konteo.blog.hu/2009/07/06/jfk_2_0?token=ebe5b9551afe3e8789bcff91ab9e0649
Erdélyország az én hazám világtalál
IV. „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó,
Dunakanyar, verőcei Csattogó-völgy, július 2-4.
Ezernyi program várja Erdély szerelmeseit!
Igazi erdélyi hangulat, vendégszeretet, mintegy hetven rendkívül színes kulturális, irodal-mi, szórakoztató non-stop program, gasztronómiai finomságok, játékok, látványosságok, jóté-konysági gyűjtés, jókedv és derű - mindez sok ezer érdekes ember részvételével a világ minden részéből. Ez várja a résztvevőket július 2-4. között, az immár negyedik alkalommal, megrende-zendő „Erdélyország az én hazám” világtalálkozón, amelynek zászlaja a fenséges fekvésű Duna-kanyarban, Verőcén a hat hektáros Csattogó-völgyben fog lobogni, ahol az Erdélyből elszár-mazottak, s azok leszármazottai, valamint az Erdély sorsát szívén viselők találkozhatnak egy-mással a világ minden tájáról. Mindez részletesen is kiderül a rendezvény alkalmából, Erdély-ország címmel megjelent, 32 oldalas színes fesztiválújságból.
A programok mindegyike köthető Erdélyhez, s több fedett helyszínen zajlanak az események, akár egyszerre is. A Nagy Színpadon neves, ismert előadók, zenészek lépnek fel, mint például azIsmerős Arcok, Kovács Nóri és a Motiva zenekar, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari énekesnő, Petrás Mária és Döbrentei Kornél, Rokka és a Déva zenekarok, a H-599 rockzenekar.
A Kis Színpadon ismert történészek, szociológusok, közéleti személyiségek elevenítik fel Erdéllyel kapcsolatosan a múltat, jelent és a jövendőt. Megemlékezünk Trianonról, 1990 márciusának esemé-nyeiről. A Kós Károly Kultúrterem ad otthont a július 3-án megtartandó Műszaki, Gazdasági- és Természettudományi Konferenciának. Július 4-én ugyanitt műhely-beszélgetésekre kerül sor írókkal, civil egyesületek vezetőivel.
Esténként néptánc, népzene várja a kultúrházban és a Kis Színpadon a szórakozni vágyókat. Az Ifjúsági- és kézműves sátor ad otthont az Erdélyből érkező kézműveseinknek, kik szülőföldjük, közös származási helyünk népművészeti termékeinek megszületésébe engednek bepillantást.
A közeli erdő hűs környezetében cserkelés, íjászat, ifjúsági vetélkedők, ügyességi versenye-ket szervezünk. Hajnalban és késő délután mód lesz a horgásztó gazdag halállományából kiemelni egy-egy kapitális méretű példányt. Változatos lehetőség nyílik sokfajta sportág kipróbálására: foci, kézi-labda, kosárlabda, tenisz, tollaslabda. Magunkba fordulásra, lélektisztulásra a táboron belüli egyházi sá-toron kívül a fenséges Börzsöny erdeje, vagy a csodás Duna-part ad tág teret.
Külön kiemeljük a programok közül a július 4-én vasárnap délelőtt felszentelésre kerülő „Erdélyi Vándorok” faragott emlékmű avató ünnepségét, valamint július 3-án szombaton és július 4-én vasárnap az „Erdélyi vándorok” elnevezésű díjkiosztó gála műsort.
A Csattogó-völgyben, a táborban 325 személynek van biztosítva faházas, illetve jurtás elhelyezés teljes ellátással, s közel 600 fő sátorozhat a füves gyepen. Bőven van szálláshely Verőcén és környékén is, amiről szintén a fesztivál honlapján adunk tájékoztatást. A vonattal érkező vendégeinket a verőcei vasútállomástól külön mikrobuszokkal szállítjuk ki a csattogó-völgyi táborba, majd vissza a vasútállo-másra. Parkolás a táboron belül és kívül egyaránt biztosított.
A felnőtt napi jegy ára 2.000 Ft, három napra 4.000 Ft. Diák (12 éves kor felett), nyugdíjas napi jegy ára 1.000 Ft, a nagycsaládosok pedig 50%-os kedvezményben részesülnek.
A világtalálkozó honlapján – www.erdelyhon.hu – részletesen informálódhatunk a rendezvényről, színes programjairól, fellépőiről, a szállásokról, belépőkről, felhívásokról.
A rendezvény fővédnöke: Böjte Csaba ferences rendi szerzetes atya, akinek az árva gyermekeket gon-dozó szolgálata megsegítésére, mind előzetesen a Panoráma Világklubban, mind pedig a rendezvény ideje alatt jótékonysági gyűjtést rendezünk. Ugyanakkor a világtalálkozón a fellépők honoráriumu-kat, a szervezők a bevétel egy részét fogják felajánlani az árvíz sújtotta települések bajba jutott lakosainak! A rendezvény háziasszonya Petrás Mária, lebonyolítója a Budapesti Székely Kör, vala-mint alapítványa.
Remélhetőleg, július első hétvégéjén minél többen ellátogatunk a lassan zarándokhellyé váló erdélyi vándo-rok Agyagfalvájára, a verőcei Csattogó-völgybe, hogy ismét kezet foghassunk és megölelhessük egymást, s három napig önfeledten örülhessünk az együttlétnek!
"Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel
s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel."
(Wass Albert)
A világtalálkozó fontosabb elérhetőségei:
Főszervező: Gaál István, mobil: +36-70-9469121, e-mail: erdelyhon@yahoo.com
Sajtófőnök: Dr. Tanka László mobil: +36-20-9280088, e-mail: media.mx@chello.hu
Honlapszerkesztő: Bálint Csaba mobil: +40-742-355759, e-mail: cabes84@yahoo.com
Honlap: www.erdelyhon.hu
NEMZETEGYESÍTÉS
Tisztelettel értesítem arról, hogy magánszemélyként elindítottunk egy NEMZETEGYESÍTÉSI mozgalmat, mely nem sérti egyetlen egy szervezet érdekét sem és mindenki, aki a Szent Korona Értékrendjét elfogadja, csatlakozhat személyes adat megadása nélkül.
Az egyetértését bárki kifejezheti a Nemzeti Hírhálón (www.nemzetihirhalo.hu) keresztül.
Tisztelettel: Fetzer János
(W)észhelyzet
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
- Bárkafaluba hívunk!
- (4) - VedeljElek - 2010/06/02
- Kinevezés
- (1) - VedeljElek - 2010/06/02
- Átgondolt vásárlás
- (1) - Kodegidor - 2010/03/17
- Kampányfilm
- (2) - Hannelore - 2010/02/04
- U.az történt Izlandon mint nálunk
- (1) - Kodegidor - 2010/01/25
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): mediator111
